A tánctanulással kapcsolatban gyakran találkozom ilyen gondolatokkal

• ide biztos a tehetségesek járnak, de én sajnos nem vagyok az
• azok járnak táncra, akik egyébként is nagy bulizók
• ha nincs jó ritmusérzéke az embernek nincs is értelme beiratkozni

Kezdetben leszögezném, ez nem egy bújtatott cikk arról, hogyan vegyük rá azokat az embereket, akik nem akarnak táncot tanulni, arra, hogy mégis beiratkozzanak. Egyszerűen megpróbálom leírni azt a jelenséget, amikor valaki eljut az elhatározásig, hogy ezt jó lenne kipróbálni és eljön egy kezdő tanfolyam első órájára.

Sokszor látom, hogy a kezdők végigmennek ezen a pár egyszerű lélektani lépcsőfokon. Kezdőként a legtöbben azért iratkoznak be, hogy új lépéseket, új figurákat, egyszóval táncokat tanuljanak. A valóság azonban, hogy szórakozni jönnek, egy kis hétköznapi, hétvégi kikapcsolódásra, ahol egy óra alatt le lehet tenni a munkahelyi vagy otthoni nyűgöket, és jó zenékre, kellemes társaságban ki lehet kapcsolódni.

Az elején természetesen az új mozgás, a táncok sokszínűsége nagyon fontos. Amikor megérzi az ember, hogy van különbség egy cha cha cha és a rumba, vagy a samba és a salsa között és ezt meg is tudja csinálni, remek érzés. De egy kis idő után, már nem az új koreográfia, az új tánc, vagy egy újabb forgatás miatt jönnek, hanem az óra hangulata és a társaság lesz a fontos.

Mivel kezdődik a tánctanulás?

Pár egyszerű táncos alapelvvel. Melyek ezek?

• Ez egy páros tánc lesz a végén, de az elején egyedül kezdjük és csak később táncolunk párban, amikor már az alaplépést önállóan is le tudjuk táncolni. Amíg egyedül nem megy, párban sem fog.
• A kicsi lépéshossz a nyerő. Sokak fejében él egy kép, hogy a táncosok nagyot lépnek, tehát biztosan így kell csinálni. Ez részben igaz, de ők is kicsivel kezdték és a végén lett ilyen szép légiesen suhanó vagy lendületesen pörgő-forgó
• A zenét és a mozgást nem lehet szétválasztani. Azaz nem lehet megtanulni külön a lépést és külön a zenét, hanem egyszerre, együtt kell. A tánc zenére mozgás. A táncos igazodik a zenéhez és nem fordítva. Ez teljesen logikus, mégis sokszor látom, hogy a kezdők nehezen alkalmazkodnak a különböző zenék tempójához. Ezzel az elején sokat foglalkozunk, mert a zenék bizony sokfélék
• Az elején “krumpliként” kell mozogni. Ez annyit jelent, hogy nincs és nem is kell ügyes, sexy, csilli-villi mozgás, csak a lábtechnika a fontos, a négy fő irány. Előre-hátra, balra-jobbra. Aki ezeket tudja, annak menni fog a tánctanulás. Később a “krumplit” megmossuk, meghámozzuk és hercegnő burgonya lesz belőle, ahogy a főzéshez is, a táncos mozgáshoz is türelem és némi gyakorlás szükséges
• A zenét nemcsak hallgatni kell, hanem számolni rá. Nem számít, mit énekelnek benne, nem fontos, hogy lány vagy fiú az énekes, csak a dobra, az alapütemre kell figyelni, abban benne van minden ami a tánchoz kell, a többi csak a tejszínhab a tortán. Szép lesz tőle a zene, de az ütem a mozgás motorja.
• A jó tánctartás olyan erős, mint egy női férfi kézfogás. 

Ha csak két dolgot emelhetnék ki az egészből, ami a legtöbb táncos “hibát” okozza, akkor ezek a túl nagy lépéshossz és a gyenge kézfogás. Pont a fordítottja kellene, kicsit lépni és erősebben fogni.

Mi ad a tánctanulás valójában?

• magabiztosságot, hogy mindenféle zenére tud az ember táncolni és közben jól érzi magát
• egy kis plusz kondíciót. Aki rossz technikával táncol egy rockyt, két zene után a következő öt zenét a büfében tölti, mert lihegnie kell. Ezt megfordítjuk és ötöt táncolunk és csak egyet max. kettőt kell pihenni
• egy laza és könnyed szinte baráti társaságot, akikkel jó egy héten egyszer összejárni, még akkor is, ha csak egymás keresztnevét tudják
• kikapcsolást mozgással, mert látom és tapasztalom, hogy az emberek fáradtabban lépnek be a táncterembe, mint ahogy kimennek, mert a mozgás kikapcsol, hosszú távon feltölt energiával. Olyan, mint egy aktív meditáció, a figyelem egy pontra fókuszál, a lélek megnyugszik

Kevés olyan sport van, ahol nő és férfi nem egymással versenyezve tud együtt mozogni, kikapcsolódni. A páros labdajátékokban egymás ellen játszunk. Itt olyan erős együttműködésre és szinkronra van szükség, hogy sokan szinte terápiaként élik meg, mert önmagadra és párodra egyidőben kell figyelni és a figyelem hangsúlyát magadról fokozatosan a pár felé kell áttenni.

Az elején természetesen nem kell ennyi elmélet a tánctanuláshoz. Egyszerű lépések vannak, sok ritmusgyakorlat és minden új táncot az alapokkal kezdünk. Sokkal mechanikusabb a tánctanulás, mint egy ilyen leírásból kitűnik, de szépen apránként, szinte pipettából csepegtetve, az órán is elhangzik mindez.

Ha ez a kis blogbejegyzés már annyit elért, hogy a tánctanulás nem egy mítosz marad, ami csak valami kiváltságosok privilégiuma, már megérte. Mert a tánctanulás kortalan, sokan éppen akkor kezdenek bele,amikor már nagyok vagy felnőttek a gyerekeik és lett annyi szabadidő, hogy már önmagukra tudják fordítani.

Mikor indul új kezdő tanfolyam?

Az aktuális órarendből lehet tájékozódni a friss induló csoportokról

Epilógus …

Azokban az országokban, ahol magas a boldogságindex, mindenhol van tánckultúra, sok a rendezvény és ezek jó részében táncolni is lehet. Persze könnyű Kubában vagy Costa Ricán, ahol az ember egy rövidnadrágban is leéli az életét és nincs tél, de a tánc éppen ennek a mediterrán világnak a hangulatát hozza közelebb. Ezért egy táncóra szinte olyan, mint egy rövid kiruccanás a világ vidám és boldog részére, ahol mindig jó zene szól, nevetnek és táncolnak az emberek.